A január elsején 1000 észak-afrikai csoportokba verődve petárdákat dobált a tömegbe, nőket molesztált és rabolt ki, mindezt a kölni Dóm előtti téren, a vasútpályaudvar mellett. A helyi rendőrséget az eset teljesen váratlanul és felkészületlenül érte, érdemi beavatkozás nem történt. Az országos média csak egy nappal a történtek után kezdett beszámolni a hírekről a német sajtóban. Európa új időszakba lépett.
A híreket gondolom mind olvastuk, mindenesetre itt van két összefoglaló cikk az amúgy rendszerint migránsbarát módon tudósító Indexről.
Szilveszterkor nem csak az újév kezdődött el, hanem megmutatkozott Európa történelmének egy új időszaka. Ezt az időszakot a bevándorlás kérdései fogják meghatározni.
Vessünk egy pillantást először a korszak fogalmára előbb történészi, majd teológiai szempontból!
Történészi szempontból jó példa a 20. század. Gyáni Gábor ennek az írásának az elején bemutatja a 20. század definícióit, a "rövid" és a "hosszú" 20. századot. Előbbi szerint a 20. század 1914–1989 között, utóbbi esetben az 1860-as évektől jóval 2000 utánig tart. A pontos határokról érdekes szakmai vita folyik, azt viszont ettől függetlenül mondhatjuk, hogy a "20. század", mint kifejezés, mindenkinek jelent egy többé-kevésbé jellemezhető, megragadható korszakot, ami például nem elválasztható a fasizmus és a kommunizmus ideológiájától. Ez tehát egy történelmi korszak.
Flaisz Endre tartott egyszer egy nagyon inspiráló előadást Gyümölcstermés a posztmodern korban címmel. Itt egy csepp kultúrtörténet került bibliai kontextusba, saját jegyzetemet idézve:
A történelem szellemi lények által irányított korszakokon át halad. A korszakok saját valóságértelmezést és értékrendet közvetítenek, minden korszaknak megvan ez a belső kohéziója.Ilyenek voltak: középkor, reneszánsz, barokk, manierizmus, felvilágosodás... posztmodern. A korszakváltás életérzéssel áll kapcsolatban. A fiatal generáció másképp gondolkodik, mint apáik (és ükapáik), szűknek érzi a meglévő keretet, más számára a fontos és a szép – egy teljes fiatal generáció érzi ezt az életérzést természetfeletti inspirációra. Ezért fellázadnak, lerombolják a szüleik, őseik rendszerét, és új rendszert építenek fel. Egy korszakváltás eddig mindig értékrendváltást jelentett.
Nem vállalkozom a történelmi korszak, a kultúrtörténeti korszak, és a szellemi korszak* fogalmainak pontos összevetésére, de az mindenképp elmondható, hogy ezek többé-kevésbé összefüggő jelenségek.
* A teológiában az üdvtörténeti korszakot 1000 években lehet mérni, az más.
Időszak alatt egy jóval rövidebb időtartamot értek. Maradva a 20. századnál: elég egyértelmű és jól körülhatárolható időszak – legalábbis Magyarországon – a századforduló / boldog békeidők, a Horthy-korszak, a Rákosi-, majd a Kádár-éra. Meg persze a két világháború. Ezek alatt az időszakok alatt a játékszabályok nagyjából változatlanok voltak, a világ (vagyis ez esetben Magyarország) nagy méretekben nem alakult át.
A nyugati világ számára egyértelműen egy új időszakot jelentett 9/11, a World Trade Center lerombolása. Korábban is voltak terrorakciók, de ekkor indult el a terror elleni harc, ez indukálta az Egyesült Államok közel-keleti beavatkozását, első sorban Irak megszállását, majd Szaddám kivégzését. A világ megváltozott. Közel egy évtizedig az al-Kaida volt a nemzetközi hírek egyik aranylemezese, közben az Egyesült Államok bekerült az iraki kutyaszorítóba: status quo szétverése, viszont a demokráciát nem sikerült meghonosítani, marad az anarchia, amiből az Iszlám Állam nőtt ki, mint rendező elv. És részben az Iszlám Állam miatt, részben a szír polgárháború miatt indult úrnak több tízmillió menekült.
A WTC lerombolásával elindult időszak egyik meghatározó momentuma volt a 2001-ben elfogadott Patriot Act 2.fejezete, amely elindította az NSA-hez köthető, azóta hírhedté vált megfigyeléseket. Ezeknek a volumenét Snowden kitálalása óta kezdjük csak érteni. Tulajdonképp 9/11-ből eredeztethető az is, hogy az NSA, ami részt vesz a weben használt titkosítási sztenderdek kidolgozásában, átnyomott a megfelelő szervezeteken egy köztudottan gyenge (pszeudo)véletlenszám-generáló algoritmust. Aki ezt használta a titkosításban, az az NSA számára könnyebb préda volt. Ergo az NSA szándékosan gyengítette a hivatalos szabványt azért, hogy majd ők (és remélhetőleg csak ők) több információhoz jussanak. És ez csak egy példa a kriptográfia világából, tucatnyi másikat lehetne még mondani. És a legfontosabbat a legnehezebb mérni, azt az életérzést, amit feleségem akkor tinédzserként megfogalmazott magában: hogy a világ soha nem lesz már ugyanolyan.
9/11 tehát egy új időszak hajnala volt, amit nevezhetünk a "terror ellenes harc" időszakának. De nevezhetjük ezt az időt az "USA iraki bénázása" időszakának, esetleg "az NSA lehallgatja nem csak a terroristákat, hanem téged és Merkelt is" időszakának. Kíváncsian várom a további ötleteket.
És a címhez visszatérve: Európában most kezdődött el egy új időszak, a "bevándorlók időszaka". Ez nem a kölni szilveszterrel kezdődött, nem is a párizsi merényletsorozattal, hanem tavaly nyáron, amikor hirtelen, mintegy vezényszóra (vagy tényleg vezényszóra) elindult egy milliós tömeg a menekülttáborokból Európába. A következő kb. 10 évben a bevándorló szó lesz az új média-buzzword és a hírek platina-lemezese. Előkelő helyen szerepelhetnek még az "integráció", a "terror", a "zavargás" szavak is.
Európa a "migránskérdést" sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja. Rágni fogja egy darabig, és születnek majd jó és/vagy rossz válaszok. De ez már egy másik időszak, mint tavaly ilyenkor, a szabályok már megváltoztak. Pár év, és látni fogjuk. Egy évtized, és... még nem tudom, mi lesz. De nagyon más lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.