Európaiként könnyebb a terroristákat őrültnek látni, mintsem felfogni a világnézetüket. De a terroristák tettei teljesen logikusak a maguk világnézete szerint. Az iszlám radikális értelmezése legitimálja az erőszakot, engedélyezi – sőt, támogatja – a hitetlenek elleni fegyveres harcot. Ebből a nézőpontból a párizsi terrorcselekmények elkövetői hősök és példaképek. Ideje felismerni: az ellenség, amellyel Európa most szembenéz, nem európai módon gondolkodik, és megértéséhez ki kell lépni az európai gondolkodásmódból.
„Őrült beszéd, de van benne rendszer”
Európaiként gondolkodásmódunk alapját képezi az a liberális-humanista eszme, hogy tiszteljük a másik véleményét, és a másik embert magunkkal egyenrangúnak tartjuk, függetlenül a származásától, vallásától, világnézetétől, véleményétől, stb. Ez a gondolkozásmód merőben európai – kulturális értelemben, ide értve Észak-Amerikát, Ausztráliát –, és az európai civilizáción kívül nem magától értetődő a megléte.
A buddhista és hindu társadalmakban a kasztrendszer összeegyeztethetetlen a humanizmussal.
Az iszlámban nincs vallásszabadság, a kafírok/gyaurok nettó alsóbbrendűek.
 |
 |
John Locke (1632–1704) a klasszikus liberalizmus atyja, az állam-egyház szétválasztásának elméleti kidolgozója és élharcosa, a Bibliát klasszikusan értelmező protestáns.
William Wilberforce (1759–1833) az angol rabszolga-felszabadításra tette fel az életét. Meggyőződése, hogy minden ember Isten képmása, ezért senkit sem lehet tárgyként kezelni. Evangéliumi anglikán hívő.
Martin Luther King (1929–1968) a fekete egyenjogúság élharcosa, szimbóluma és mártírja, baptista tiszteletes.
A kereszténység összeegyeztethetősége a liberális-humanista társadalommal egy külön cikket ér meg, mert pro-kontra rengeteg érv van. Akárhogyan is, a Hegyi Beszéd és Jézus Aranyszabálya ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal", Mt 7:12) az európai kultúra és gondolkodásmód szerves részévé vált. A történelmi (kvázi-) kereszténység bűnei ellenére is maradjunk annyiban, hogy ott volt reformáció, John Locke, William Wilberforce és Martin Luther King – a liberális, humanista államfelfogás felépítésében a kereszténység is tekintélyes súllyal vett részt.
A felvilágosult Európa összeegyeztethetősége a liberális-humanista társadalommal kb. ugyanilyen vitás, ld. a Francia Forradalmat és a 20. sz.-i Európa történelmét. De ennek ellenére egyértelmű, hogy a felvilágosodás eszméjének legalább akkora szerepe van a liberális-humanista társadalmak létrejöttében, mint a jézusi tanításoknak.
A modern európai világnézet megértésében egy további sarokkő a poszt-holokauszt élmény, a holokauszt folyamatosan itt élő emléke, aminek a szép része a páneurópai antifasizmus (a fasiszta retorika általános szalonképtelensége), a vitatható része Európa demilitarizálása, a csúnya része pedig egy belső bizonytalanság és önvádlás, egy elnyomott lelkiismeret-furdalás, ami sokszor az értékeink tagadásában jelentkezik.
Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a párizsi merényletekért. Nem most kezdték, és még messze sincs vége.
Viszont vannak társadalmak, ahol nem volt sem kereszténység, sem felvilágosodás, sem holokauszt, ellenben van egy olyan vallás és egy ráépülő teológia – a radikális iszlámra gondolok –, amely legitimizálja az fegyveres térítést, a rabszolgaságot, a gyermekházasságot (Mohamed a 9 éves Aishával hálta el a nászéjszakát), stb. Európa liberálisai rendszerint elkövetik azt a hibát, hogy európai nézőpontból értelmezik ezt a kultúrát. Első sorban baloldali, emberijog-védő oldalról látom ezt a világnézeti tévedést. Javaslom, hogy „lépjünk ki a komfortzónából” egy percre (ahogy ezt arrafelé hangoztatni szokták), és nézzük meg a párizsi terrorcselekményeket a radikális iszlám nézőpontjából:
A bátor harcosokat tárt karokkal várják a Paradicsomba, ott vár rájuk a 72 szűz. Minden mudzsahednek méltó például szolgálnak, ahogy a kafírok elleni dzsihádban megmutatták Allah haragját a bűnös hitetleneket megölve, és akár a mártírságot is vállalva. Ők a példaképek a testvéreik előtt. Allah nagy!
Az Iszlám Állam fegyveresei – nagyságrendjüket tekintve tízezrekről beszélünk – nem csak vallják ezeket a gyilkos elveket, hanem tettlegesen gyakorolják a hódító vallási háborújukban – immár Európában is. Ha nem lépünk ki az európai liberális-humanista gondolkodásmódból, akkor majd elkezdünk velük békéről tárgyalni – de ők nem békét akarnak, azt csak mi akarjuk! Európaiként tisztelhetjük a potenciális terroristák jogát az élethez (és ez kötelességünk!), de ettől ők nem fogják tisztelni a mi jogunkat az élethez. Ezt figyelmen kívül hagyni orbitális szuicid ostobaság.
Kijárási tilalmat hirdettek Párizsban (november 13). A terror elleni harc elhat a hétköznapokig és korlátozza a szabadságunkat látványos (ld. fent) és kevésbé látványos formában (titkosszolgálatok).
Európa nem fog jó választ adni, ha nem érti meg az ellenséget. Égető kihívásokkal nézünk szembe, többek között:
- Hogyan tudjuk kezelni a jövőbeni terrortámadásokat?
- A terror elleni harc meddig sértheti a személyes jogainkat (privacy)?
- Hogyan lehet kezelni az erősödő szélsőjobbot?
- Hogyan lehet a bevándorlók asszimilációját elősegíteni és tenni a radikalizálódásuk ellen?
- Mit tegyünk a jövőben várható újabb többmilliónyi bevándorló kapcsán?
Ezekre a kérdésekre csak akkor tudunk érdemi választ adni, ha hajlandóak vagyunk szembenézni a valós veszélyekkel – ha látjuk, milyen mélyre vezet a nyúl ürege. Ideje levenni a liberális-humanista szemüveget, ideje felismerni, hogy az ellenség ölni akar.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.